Nem csupán a régmúlt éghajlati viszonyait lehet egyre pontosabban feltárni jégminták alapján, hanem történelmi események beazonosítását, gazdaságtörténeti következtetések levonását is lehetővé teszik.
Egy évvel azután, hogy leszakadt a Nyugat-Antarktisz Larsen-C parti jégmezejéről egy gigantikus jéghegy, alig mozdult el a helyéről.
Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést – állítják a kutatók.
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezermilliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature című tudományos folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint.
A kutatók régóta értetlenül álltak a Marie Byrd Land nevű terület furcsa viselkedése előtt. A terület rövid időn belül képes volt 6 métert süllyedni és emelkedni – mintha csak lélegezne a földrész. Most rájöttek, mi állhat a háttérben.
Át kell rajzolni a térképeket az után, hogy egy Pest megyényi jégtömb szakadt le az Antarktiszról. Nemcsak a sarki jég vékonyodik a klímaváltozás hatására, de az állat- és növényvilág is megsínyli a környezeti viszonyok gyorsuló átalakulását.
Tizenhárom hónapnyi veszteglés után a Larsen-C selfjégről leszakadt hatalmas jéghegy déli vége jelentősen elmozdult, a parttal eddig párhuzamos tömb most nagyjából derékszögnyit fordult el. Szakértők szerint a déli félteke közelgő nyara is segítheti az előrelátható északi irányú sodródást.
Újra mozog az Antarktisz-félszigetről július közepén levált hatalmas jégtömb, az A68. Ez a negyedik legnagyobb jéghegy, amelyet valaha megfigyeltek, annyi vizet tartalmazhat, amennyi a világ teljes vízfogyasztása öt év alatt.
A korábban véltnél vastagabb lehet az antarktiszi jég - derült ki egy víz alatti robottal négy éven át végzett méréssorozatból.
